Chava Pressburger

Festmények - papírmunkák - tárgyak. A cseh származású izraeli művésznő terjedelmes monográfiája reprezentatív válogatást mutat be életművéből, ugyanakkor terjedelmes szöveges részben ismerteti a festőnő életét, valamint családja többi tagjának, köztük az Auschwitzban meggyilkolt tehetséges bátyjának, Petr Ginznek a sorsát. Chava Pressburger 1930-ban született Prágában Eva Ginzová néven. Zsidó származása miatt deportálták Terezínbe, akárcsak két évvel idősebb bátyját, Petr-t. Petr Ginz (1928-1944) rendkívüli irodalmi és művészi tehetségét a fennmaradt naplói, novellái, regényei, rajzai és a "Vedem" című terézvárosi folyóirat számára írt szövegei bizonyítják. 1944 őszén az auschwitzi megsemmisítő táborba küldték, és a gázkamrában meggyilkolták. Chava a háború végéig Terezínben maradt. Az 1948-as politikai változások arra kényszerítették, hogy elhagyja Csehszlovákiát - Franciaországba, majd Izraelbe ment, ahol a mai napig férjével él. Bátyja és apai rokonai többségének elvesztése mélyen és örökre megrongálta életét és munkásságát. Az emberi szenvedést, fájdalmat, gyűlöletet, de a reményt és a szeretetet is megörökíti festményein, amelyekhez saját készítésű papírját használja. A Chava Pressburgerről szóló könyv cseh kiadása bemutatja a Ginz család sorsát, reprezentatív válogatást tartalmaz a festőnő életművéből, és szimbolikus hazatérést jelent a cseh származású kiváló művész szülőföldjére