Zsidó tárgyak

Legnépszerűbb termékek

összesen 22 termék
Mezuzah tekercs 10 cm - KÓSER  kosher made in Israel
Újdonság Tipp
€98,52

Kóser mezuzah tekercs 10 cm hosszú - KÓSER!!! Egy askenázi tekercs koronákkal a betűk felett! MADE in ISRAEL!

Kód: 91747
Mezuzah tekercs 7 cm - KÓSER  kosher made in Israel
Újdonság Tipp
€98,52

Kóser mezuzah tekercs 7 cm hosszú - KÓSER!!! Askenázi kóser tekercs koronákkal a betűk felett! MADE IN ISRAEL!

Kód: 49939
Stříbrný kidušový pohár 1947, vysoký 13.5 cm Kód: 215805
Stříbrný kidušový pohárek, 11 cm vysoký Kód: 78/XXX873
tempImageqKR1kU
€219,43

Ezüst talis/talit klipsz, oldalán a Tízparancsolat és két oroszlán díszítésével, tetején Dávid-csillaggal, alján a héber Ki Mi Tzion Tece Torah felirattal, azaz Sionból jön a...

Kód: 78/XXX738
Fenséges antik sárgaréz gyertyatartók, 26,5 cm
€219,43

Tökéletes antik sábát gyertyatartó pár. Sárgaréz, precíz kivitel, a tisztaság szimbóluma - a gyertyatartók mind a négy oldalát liliomok díszítik. A gyertyatartók 26,5 cm...

Kód: 213954
Régi sárgaréz menóra 41 cm
Újdonság Tipp
€277,65

Régi hétkarú gyertyatartó - menóra sárgarézből, magassága 41 cm.

Kód: 213457
király Salamon Sterling Fedvény MŰVÉSZET - váza fújttól üveg
Újdonság Tipp
€492,60 –30 %
€344,82

Salamon király Izrael Art üvegkancsó váza. Ez a kézzel fújt darab egy vörös színű üvegtestre fektetett ezüstöt tartalmaz. Szép részletek, eredeti patinával. Magasság: 24 cm, Ag...

Kód: 78/XXX798
tempImageB4WKbQ
Újdonság Tipp
€443,34 –20 %
€353,78

Ezüst tál Jeruzsálem domborművével 16,5 cm x 13 cm Súly: 97,01 gramm

Kód: 78/XXX772
Antik francia bronz Shabbos kerubi gyertyatartók
Újdonság Tipp
€380,65

Francia sabbat bronz gyertyatartók az antik barokk stílusában. Mindegyik egy mitológiai meztelen kerubot ábrázol, aki térdelő pózban egy virágoszlopot támaszt, tetején egy...

Kód: 78/XXX796
tempImageKcPHOs
Újdonság Tipp
€537,39 –25 %
€398,56

Ezüst tál Jeruzsálem domborművével 23 x 16 cm Súly: 165,44 gramm

Kód: 78/XXX771
Tiffany Co Kristály Plymouth üveg Shabbos gyertyák
Újdonság Tipp
€398,56

Használt Tiffany & Co Crystal Jewish Shabbat gyertyatartó pár, művészi üveg. Az 1999-ben bemutatott Plymouth mintájára készült. Mindegyik hatszögletű, kúpos alakja. Magassága 23...

Kód: 213646
Snímek obrazovky 2022 02 09 v 11.56.10
Újdonság Tipp
€671,73 –11 %
€597,08

Jelezve (szignálva), dátummal, névvel és számmal ellátva - 3/50. 41x56cm

Kód: 212746
tempImageYcwRkv
Újdonság Tipp
€2 015,20 –18 %
€1 639,03

Kovácsolt ezüst tórai pajzs Chaja Blaiš - Yvette Bellaiche asszony emlékére készült emlékfelirattal és az 1941. március 3-án bekövetkezett halálának dátumával. Magasság 17 cm,...

Kód: 78/XXX735

A zsidó ajándéktárgyak a zsidó valláshoz (judaizmushoz), művészethez és kultúrához kapcsolódó tárgyak széles skáláját jelentik. A zsidó ruházaton kívül a zsidó vallási tárgyak közé tartoznak például a következők:

A mezuza (מזוזה), amelyet héberből szó szerint "ajtókeretnek" vagy "ajtófélfának" fordítanak, egy kis doboz, amelyet az ajtókeretre helyeznek, és amely egy pergamentekercset tartalmaz a Tóra verseivel (a Shema Yisra'el ima része). A tok, amelyben a tekercset elhelyezik, gyakran díszített, és különböző anyagokból készülhet. A mezuza a zsidó háztartásokban vagy üzletekben jellemző, és a Tórában említett 613 parancsolat egyike. Szokás, hogy a hívő zsidók megérintik a mezuzát, és megcsókolják a hozzáérő ujjakat, amikor elmennek mellette. A pergamentekercset hétévente egyszer kell megvizsgálnia egy képzett sofernek.

A zsidó vallási tárgyként ünnepi alkalmakkor használt díszítetlen állati szarvra sofárként (שופר) hivatkoznak. Gyakran kos szarvát használják hozzá (még Ros Hásáná ünnepére is előírják), de más kóser állatok, például kecskék, antilopok és gazellák szarvát is használják. A tiltott állat a tehén. A Tóra szerint annak hangja először akkor hallatszott, amikor G-Ádám megjelent a Sínai-hegyen. Hagyományosan a sofárt Ros Hásáná ünnepén használják, amikor minden reggeli istentisztelet után megfújják. Ezen az ünnepen kívül a Jom Kipur böjt végét és a modern Izraelben az elnök beiktatását jelenti. A sofárfújásnak minden ünnepnapon van egy pontos módja, amelyet be kell tartani.

A zsidó emléktárgyak egy sajátos fajtája lehet az izraeli emléktárgyak, amelyek a modern Izrael államhoz kapcsolódnak. Ezek közé sorolhatjuk például az izraeli zászlót (דגל ישראל, Degel Yisra'el), amely Izrael állam nemzeti zászlaja. A zászló fehér alapon két vízszintes kék csíkkal, amelyek a zászló felső és alsó részén helyezkednek el, valamint egy kék Dávid-csillaggal. A kék és a fehér a zsidó színek, amelyek a tallit imaköpenyt szimbolizálják. A Dávid-csillag vagy Dávid-pajzs (Magen David) egy hatágú csillag (hexagram), a judaizmus leghíresebb szimbóluma. Maga a zászló a cionista zászló alapján készült, amelyet az 1897-es bázeli első cionista kongresszuson fogadtak el.

A hanuka (חנוכה), más néven a fények ünnepe, nyolcnapos ünnep, amely a zsidókat vallásilag üldöző hellenizált szíriaiak elleni sikeres zsidó felkelésre (Makkabeus felkelés) és az azt követő csodára emlékezik, amely a jeruzsálemi templom felszentelésekor történt. A templomot a szírek megszentségtelenítették, és az újjáavatásához egy menóra meggyújtása is hozzátartozott. De a tiszta olaj, amellyel a gyertyatartót meggyújtották, csak egy napra volt elég. Csodálatos módon azonban a gyertyatartó nyolc napig égett, mielőtt új olajat tudtak volna készíteni. Erre a csodára emlékeztetnek a hanukai gyertyatartókon (chanukiah) meggyújtott gyertyák és az olajjal készített ételek, például a burgonyalatkák és a fánkok (sufganiyot) fogyasztása. Az ünnepet Kislev és Tevet hónapok fordulóján ünneplik, és a Gergely-naptár szerint hagyományosan november végére és decemberre esik.

Pészah (פסח), más néven a kovásztalan kenyerek ünnepe, a három zarándokünnep egyike, amely a zsidók egyiptomi rabszolgaságból való kivonulásának állít emléket. Ez az egyik legrégebbi és legfontosabb zsidó ünnep. Nyolc napig tart (Izraelben hét napig), és különleges étkezési szokások és szokások jellemzik. Ezek közé tartozik például a kovászos ételek és italok (kenyér, sör, whisky) fogyasztásának tilalma, és ezzel szemben az úgynevezett kovásztalan kenyér (macesz) fogyasztása. Az ünnep első két estéjén (Izraelben egy) ünnepi vacsorát, úgynevezett szédert tartanak. Ezen az étkezésen szimbolikus ételeket fogyasztanak, és elmesélik a peszáchi ünnep történetét. Ez az ünnep Niszán hónap második felére esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából áprilisnak felel meg.

A purim (פורים) egy kisebb jelentőségű és legvidámabb zsidó ünnep. Az Eszter könyvében említett eseményekre emlékezik, miszerint az ünnepet Mordokaj vezette be annak emlékére, hogy meghiúsította Hámán vizír és alkirály tervét a perzsa zsidók kiirtására. Számos szokás kíséri, többek között az Eszter könyvéből való felolvasás, a közeli és rászorulók megajándékozása, borivással és farsangi mulatsággal egybekötött lakomák. Az ünnep Adár hónapra esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából február-márciusra esik.

Ros Hásáná (ראש השנה) a zsidó újév kezdetére emlékező ünnep. Az úgynevezett magas ünnepek közé tartozik, és a zsidó hagyomány szerint a világ teremtésének napjára esik. Ez egyben a bűnbánat tíz napjának kezdetét is jelzi, amelyet a Jom Kipur ünnep követ. Az ünnepet imával és bűnbánattal kell tölteni. A hagyományok közé tartozik a sofár megfújása és a szimbolikus ételek fogyasztása (például kenyér és almaszeletek mézbe mártása, sárgarépa és halfej fogyasztása), valamint a bűnök szimbolikus elvetése (taslich). Tisri hónap 1. és 2. napjára esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából szeptember-októberre esik.

Jom Kipur (יום כיפור), más néven az engesztelés napja, a legszentebb és legfontosabb zsidó ünnep. Az úgynevezett főünnepek közé tartozik, és a Ros Hásáná utáni tizedik napra esik, és egyben az úgynevezett bűnbánat tíz napját zárja le, amely során az ember viselkedését mérlegre teszik, és amely során az embernek jóvá kell tennie és vezekelnie kell az esetlegesen elkövetett bűneiért. Ez egy böjti ünnep, amelyet az imádságnak szentelnek. A hagyomány szerint ezen a napon bocsátott meg G*d Izrael népének az aranyborjú készítéséért, és Ábrahámot is ezen a napon metélték körül, a G*ddel kötött szövetség jeleként. Ez a nap Tisri hónap 10. napjára esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából szeptember-októberre esik.

Szukot (סוכות), más néven a Sátoros ünnep, egy nyolcnapos (Izraelben hétnapos) ünnep, amely az úgynevezett zarándokünnepek közé tartozik. Arra az időszakra emlékezik, amikor a zsidók az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás után a sivatagban vándoroltak. A hagyományos szokás szerint az ünnep alatt sátrakat, úgynevezett szukkotokat állítanak fel, amelyek alatt a zsidók étkeznek és néha alszanak is. Az istentiszteleten az úgynevezett négyféle (luláv, hadasz, etrog, arava) szertartást használják. Tisri hónapra esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából szeptember-októberre esik.

Sávo'ot (שבועות), más néven aratás ünnepe vagy a hetek ünnepe, kétnapos (Izraelben egynapos) ünnep, az úgynevezett zarándokünnepek közé tartozik. Arra a napra emlékezik, amikor a Sínai-hegyen G*d Mózes által átadta a Tórát Izrael népének. Az ünnep egyben az omer számlálásának végét is jelzi. A szokások közé tartozik a tejtermékek fogyasztása, az egész éjszakai Tóra-tanulás és a zsinagóga zöldre díszítése. Ez az ünnep Siván hónapra esik, ami a Gergely-naptár szerint nagyjából május-júniusra esik.

Az ékszerek és az ékszerkészítés a judaizmus, valamint a zsidó szimbolizmus és miszticizmus által befolyásolt számos terület közé tartozik. A zsidó ezüst, arany és ékszerek így a hagyományos és kevésbé ismert zsidó szimbólumokat egyaránt tükrözik.

A klasszikusok közé tartozik a Dávid-csillag (מגן דוד, Magen David, azaz szó szerint "Dávid pajzsa"), amely a hatágú csillag (hexagram) és a judaizmus leghíresebb szimbóluma. Bár legkorábbi használata az i. e. 7. századra nyúlik vissza, a judaizmus szimbólumaként való használata viszonylag modern. Sem a Tanakh, sem a Talmud nem említi, és a neve feltehetően Dávid király pajzsának alakjára utal. A középkorban "Salamon pecsétje" néven ismerték, és a kabbala szerint két háromszöge az emberben rejlő kettősséget jelképezi (pl. jó × rossz, vagy szellemi × fizikai). A judaizmus vallási szimbólumaként a 17. században kezdett előtérbe kerülni, és a 19. századra a vallás széles körben elfogadott jelképe lett. A zsinagógák megjelölésére használták, 1897-ben a cionista mozgalom jelképévé vált, és 1948 óta az izraeli nemzeti zászló része. Szomorú használatba került a holokauszt idején, amikor a náci Németország által megszállt területeken élő zsidókat kényszerítették a viselésére.

Szintén népszerű a szefárd zsidók körében, Észak-Afrikában és a közel-keleti régióban a hamsa (חמסה, chamsa, a héber chamesh = öt) néven ismert, kéz alakú amulett, amely a judaizmusban és az iszlámban közös, bár az egyes vallásokban eltérő szimbolikával bír. Egy szimmetrikus kéz formáját ölti, amely nem tükrözi az emberi anatómiát. Védő amulettként szolgál a megbabonázás ellen, és gyakran tartalmaz egy szemszimbólumot, egy halat vagy egy héber feliratot. A zsidó szimbolika szerint az öt ujj a Tóra öt könyvét jelképezi. Néha "Mirjám kezeként" is emlegetik, aki Áron és Mózes nővére volt. Gyakran viselik nyaklánc részeként.

Számos kabbalisztikus szimbólum népszerű. A kabbala (קבלה) pedig egy zsidó misztikus és ezoterikus tanítás. Eredete a Tanakh egyes részeiben és a Sefer Yetzirah-ban található. Ez utóbbi mellett a Sefer ha-bahir és a Zohár is a legfontosabb kabbalisztikus művek közé tartozik. A kabbala alapja, amely egy titkos és összetett tanítás, az ember és G*d közötti megszakítatlan kölcsönös kapcsolat, amelyben G*dot a hatalom és a bölcsesség végtelen forrásának tekintik. A kabbalát ma elsősorban tanulmányozzák, de egyes körökben még mindig gyakorolják. Sajátos eleme az úgynevezett újkori kabbala.

A fentieken kívül azonban számos más zsidó szimbólum is létezik, amelyeket ékszerként lehet vásárolni.